| Almapektin |
|
|
|
|
Almapektin A rostok nélkülözhetetlen részei az egészséges táplálkozásnak, így az egészség fenntartásának is. A rosthiányos táplálkozás kockázati tényezőnek számít a vastagbélrák kialakulásában, az elhízás, a cukorbetegség és a magas koleszterinszint kifejlődésében. Általánosan ajánlott: emésztés javítására, belek egészségének megőrzésére, a vér koleszterinszintjének csökkentésére, a belek túlérzékenységének enyhítésére, vércukorszint stabilizálására, fogyás elősegítésére, epekő kialakulásának megelőzésére. A rostszegény táplálkozás számos betegség kialakulásának a rizikótényezője. Elsősorban a székrekedés, a vastagbéldaganat, a divertikulózis kialakulása függ össze vele, de szerepet játszik az elhízás, az emelkedett vérzsírszint, az időskori cukorbetegség és az érelmeszesedés kialakulásában is. A növényi rostok között vannak vízben nem oldódók és vízoldékonyak is. A rostnak önmagában szinte semmilyen tápértéke nincs, mégis fontos szerepet játszik az egészségmegőrzésben. Az emészthető rost a növényi sejtek és sejtfalak alkotóeleme, amelyek a vízben megduzzadnak. Ezeket a vastagbélben található baktériumok lebontják. Emészthető rostok például a pektin, a növényi mézga, nyák- és gumianyagok. Az emészthetetlen rost - mely a gabonaszemekben is megtalálható - főleg a lignin, amely növényi sejtfalakat épít és a fás növények alkotórésze. Ez megköti a vizet, de nem duzzad meg. Megemészthetetlenül halad át a beleken, nem szívódik fel, és a szervezet enzimjei sem bontják le. Az élelmi rostok növényi sejtalkotó komponensek, amelyeket az emésztőenzimek nem képesek felszívódásra alkalmas kisebb egységekre bontani. A rostoknak két fajtája van: oldható és oldhatatlan rostok. Az élelmi-rostok következtében a káros anyagok gyorsabban ürülnek ki az emésztőrendszerből, hiszen megnövelik a béltartalom mennyiségét és gátolják a székrekedés kialakulását. A kutatások alapján az almák pektintartalma a legnagyobb a gyümölcsök között. Támogatja a gyümölcsök természetesebb ízét. |
| < Előző | Következő > |
|---|


