Általánosan ajánlott: pajzsmirigy megfelelő működésének biztosítására, mastopathia kezelésére

Bár a szervezetnek csak elenyésző mennyiségben van szüksége jódra, az egészség megőrzésében mégis döntő fontosságú.

A jód a pajzsmirigy által termelt hormonok létfontosságú alkotórésze. A pajzsmirigy a gége alatt helyezkedik el, két oldalsó lebennyel és egy keskeny középlebennyel fogja körül a légcsövet. Az általa termelt hormonok (tiroxin és trijód tironin) szabályozzák a szervezet sejtjeinek működési ütemét és anyagcseréjük sebességét. A gyermekkori tartós jódhiány az agy fejlődésének megállását, kretenizmust és süketséget okoz. Azokon a földrajzi területeken ahol a talaj és az ivóvíz jódban szegény, mesterségesen kell gondoskodni a megfelelő jódbevitelről. Rendszerint a konyhasót és az ivóvizet szokták jóddal dúsítani. Előfordul, hogy a pajzsmirigy túlzott aktivitással működik. Ilyenkor a vér emelkedett hormontartalma a sejteket fokozott működésre készteti. Ez a normálisnál gyorsabb anyagcserét jelent, túlzott verejtékezés, súlycsökkenés és éhségérzet mellett.
Ha a nők a terhesség alatt megfelelő mennyiségű jódot vesznek fel a táplálékkal, akkor leendő gyermeküknél a jódhiányos golyva, és a szellemi visszamaradottsággal járó kretenizmus kialakulását megelőzhetik.

Jódhiányból eredő betegségek nagyon ritkán fordulnak elő fejlett országokban a jódozott sónak köszönhetően. A hiány első jele a pajzsmirigy megnagyobbodás, más néven golyva. nagy valószínűséggel csökken a pajzsmirigyhormon szintje is, ennek tünete a fáradtság, bőrszárazság, emelkedett vérzsírszint, a hang reszelőssé válása, a reflexek lassulása, a szellemi képesség romlása.

Jódtúladagolás: ha a napi ajánlott mennyiség 30-szorosát juttatja a szervezetébe, akkor ennek hatására fémes íz, szájérzékenység, nyálmirigymegnagyobbodás, hasmenés, hányás, fejfájás, bőrkiütés, valamint légszomj jelentkezhet. Golyva akkor is kialakulhat, ha huzamosabb ideig túl nagy mennyiségű jódhoz jut a szervezet.

A jód megtalálható a jódozott asztali sóban, tengeri halakban és növényekben, mint például a tengeri moszat. A tengerparti területek talaja is gazdag jódban, akárcsak az ott legelő tehének teje, de mindazok a zöldségek és gyümölcsök is melyeket ilyen területeken termesztenek.