Kisezerjófű (Centaurium erythraea)

Népies neve: epefű, ördögcsíptefű, földepe, cintória, hideglelésfű, hidegűzésfű, százaranyosfű, százforintosfű, lázfű, gyomorfű
A növény Nyugat-Ázsiában, Észak-Amerikában és csaknem egész Európában őshonos.
A kis ezerjófű a tárnicsfélék (Gentianaceae) családjába tartozik. Védett növény, vadon növő példányainak gyűjtése tilos. Három fajtája létezik, mely mindegyike megterem hazánkban. Ezek a kisezerjófű, a keskenylevelű ezerjófű és a csinos ezerjófű, de leggyakrabban a kisezerjófű fordul elő száraz réteken, erdőirtásokon, bokrosokban, mezőkön.
Júniustól augusztusig virágzik, a termesztett növény föld feletti részét ekkor gyűjtik. 
A gyógynövény hatóanyagai: szekoiridoidok, flavonoidok, xanton-származékok.

Gyógyhatása: - emésztés és eperserkentő
                    - étvágyfokozó
                    - enyhíti a puffadás
                    - vértisztító
                    - a homeopátia a friss növényt gyomorfájdalmak enyhítésére használja

Külsőleg hajhullás, hajtetű ellen alkalmazható.
Alkalmazása: egy teáskanálnyi ezerjófüvet 3 dl vízzel öntsünk le, majd ezt követően hagyjuk állni 8-10 órát, majd melegítsük fel. Étvágyjavítóként főétkezések előtt fogyasztandó.
A szesziparban a gyomorkeserűk alkotórészeként alkalmazzák.

Figyelem! Gyomor- és bélfekély esetén használata kerülendő! A kis ezerjófű tartósabb használata (10 napnál tovább) gyomor- és bélnyálkahártyagyulladást okozhat.